Az első IFRS beszámoló – avagy ki minősül első IFRS alkalmazónak?

Várva várt mérföldkőhöz érkezett a számviteli szakma. Azáltal, hogy 2015 októberében a Kormány kibocsátotta a T/6638. számú törvényjavaslatot, ismét egy lépéssel közelebb kerültünk az IFRS-ek hazai bevezetéséhez. A javaslat több témakörben pontosítja, illetve kiegészíti a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célból történő hazai alkalmazásáról szóló, 2015 júniusában hatályba lépett 1387/2015. (VI. 12.) kormányhatározatot.

A javaslat tételesen meghatározza, hogy az egyes vállalatok számára mely üzleti évektől kezdődően kötelező vagy választható az egyedi beszámolók IFRS-ek szerinti elkészítése. Az első teljes IFRS beszámoló összeállítása azonban nem feltétlenül jelenti egyben az IFRS-ek első alkalmazását is. Az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása standard előírásai alapján első alkalmazónak minősül az a gazdálkodó egység, mely az első IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásait állítja össze. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Az első IFRS-ek szerint elkészített pénzügyi kimutatásoknak azon pénzügyi kimutatások minősülnek, melyek az IFRS-eknek való megfelelésre vonatkozóan kifejezett és fenntartás nélküli kijelentést tartalmaznak. Az első alkalmazónak minősülő vállalatoknak az IFRS 1 áttérésre vonatkozó szabályait kell alkalmazniuk a könyvvezetés és beszámoló készítés során. Mégis milyen értéken kell bemutatnunk az eszközöket és kötelezettségeket az első egyedi IFRS pénzügyi kimutatásokban, ha azokat már a csoporton belüli riporting célokra korábban jelentettük?

Abban a gyakori esetben, ha a magyarországi leányvállalat később válik első IFRS alkalmazóvá, mint külföldi anyavállalata, lehetősége van az eszközöket és kötelezettségeket azon az értéken mérni, ahogy azok az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiban szerepeltek, a konszolidációs kiszűrések és üzleti kombináció elszámolásának hatásai nélkül. Másik lehetőségként az eszközöket és kötelezettségeket az IFRS 1 standard előírásainak megfelelő értékben kell felvenni.

Abban az esetben, ha egy anyavállalat később válik első alkalmazóvá az egyedi pénzügyi kimutatásaiban, mint a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban, az egyedi eszközöket és kötelezettségeket a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő értéken kell kimutatni. A konszolidációs módosításokat azonban nem szabad figyelembe venni.

Vajon a csoportjelentésekben eddig bemutatott értékek teljes mértékben megfelelnek az IFRS-eknek? A csoport számviteli politikák alkalmazása és a jelentéskészítéskor alkalmazott jelentőségi küszöb biztosította az IFRS-eknek történő teljes megfelelést?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel találkozhatnak az IFRS-ekre áttérők az erre vonatkozó döntés mérlegelésekor. Továbbra is arra biztatnánk olvasóinkat, hogy írják meg nekünk azokat a témákat, melyekről az áttérés kapcsán szívesen hallanának.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat