Nem elég csak kimaradni a korrupcióból

A szigorúbb antikorrupciós szabályokkal rendelkező országokból származó üzleti partnerek megjelenése nagyobb hatással lehet a cégekre, mint egy-egy rendelet.

Sokat veszíthetnek azok a hazai cégek, amelyek számára fontosak a külföldi kapcsolatok, ugyanakkor nem tesznek eleget a megvesztegetés visszaszorításáért. Nemcsak a nemzetközi üzleti kapcsolatokban rejlő lehetőségek és versenyelőnyük elvesztését kockáztatják, de az esetleges külföldi befektetések elmaradásával is számolniuk kell. A korrupció visszaszorításáért a kelet-közép-európai régióban is sokat tettek az elmúlt években, de a szigorodó szabályok ellenére még mindig gondot okoz a megfelelő üzleti partnerek kiválasztása vagy a kockázatok azonosítása.

A megvesztegetés éppolyan nehézséget jelent Kelet-Közép-Európában, mint az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában – derül ki a KPMG antikorrupciós felmérésének eredményeiből, melynek globálisan 660, a kelet-közép-európai régióban pedig 93 résztvevője volt.

A nagy multiknak mára már mind szigorú a korrupcióellenes politikájuk, és ehhez a magyar cégeknek is igazodniuk kell. Ha nem fordítanak kellő figyelmet erre, akkor könnyen lehet, hogy az üzleti partnerként kiszemelt amerikai vagy nagy-britanniai vállalat mást választ helyettük. A következmények azonban ennél súlyosabbak is lehetnek. Arra is volt már példa, hogy a befektetők megszakították a tárgyalásokat az adott befektetés céljából kiszemelt céggel, mivel az átvilágítás során olyan kockázatokra derült fény, amelyek elfogadhatatlanok voltak számukra.k

Mit tehetnek azonban a vállalatok? Hogyan kerülhetik el mindezt, s hogyan maradhatnak versenyképesek? Az első és talán legfontosabb, hogy alaposan megvizsgálják működésüket, és meghatározzák azokat a területeket, ahol korrupciós kockázatok keletkezhetnek. Ha ez megtörtént, jöhet a mérséklésüket célzó kontrollok értékelése, illetve szükség esetén változtatása és újak bevezetése. Ezek rendszeres, szervezeten belüli és kívüli kommunikációja s a tervszerű oktatás éppolyan fontos, mint a tranzakciókkal kapcsolatos kontrollok, illetve a kockázatos tranzakciók folyamatos vizsgálata.

Mindemellett kétségtelen, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a cégeknek az úgynevezett harmadik felekre, hiszen több felmérés is kimutatta, hogy ma már a kenőpénzek többségét ők fizetik. Ez azonban erőforrás-igényes feladat, hiszen itt nemcsak a partnerek kiválasztására és értékelésére kell gondolnunk, hanem a folyamatos ellenőrzésükre is. A kelet-közép-európai vállalatok esetében különösen igaz, hogy nem állnak rendelkezésre a megfelelő erőforrások, ami nem csak e tekintetben probléma. A pénzforrások és a munkaerő hiánya éppúgy gondot jelent a kockázatok azonosításánál és értékelésénél.

A korrupcióellenes harcban sokat segíthet ezeknél a cégeknél is – csakúgy, mint a világban bárhol – az adatelemzés. Ennek során a letöltött adatállományon különböző (kockázatos területek, tranzakciók, számlák, valamint ügyfelek beazonosítását célzó) teszteket futtatnak le, az eredményeket pedig interaktív felületen mutatják be az ügyfélnek. Ezzel elkerülhető lenne számos probléma, valamint kétes ügylet, a valóság jelenleg azonban az, hogy a vállalatok többsége teljesen rendszertelenül vagy ad hoc módon használja az adatokat, illetve csak akkor, ha baj van.

Fontos előrelépés azonban, hogy az üzleti világ vezetői és a politikai döntéshozók egyetértenek abban, hogy a korrupció ellen csak közös erővel lehet fellépni.

Kelet-Közép-Európában is folyamatosan szigorodnak a jogszabályok – egyrészt újak születnek, mint amilyen a közelmúltban, hazánkban elfogadott bejelentővédelmi törvény, másrészt próbálják a meglévőket hatékonyabban érvényesíteni. Betartásuk azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Mindenesetre a gyakorlat azt mutatja, hogy a szigorúbb antikorrupciós szabályokkal rendelkező országokból származó üzleti partnerek megjelenése nagyobb hatással lehet a cégekre, mint egy-egy rendelet.

A szerzők, Pölhös János és Michael Carlson, a KPMG vesztegetés- és korrupcióellenes szolgáltatásaiért felelős üzletágának szakértői. A cikk a Figyelő 2015. október 22-i számában jelent meg.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn9Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat