Az ENKSZ megjelenésének hatása a lakossági közműszolgáltatásra

Az utóbbi időszak fontos eseményének tekinthető, hogy az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) az ország teljes területére kiterjeszti a szolgáltatását. Az állami tulajdonú cég térnyerése fontos, és határozott megtestesülése az energetikában az állami szerepvállalást növelő kormányzati stratégiának. A folyamat tehát elindult, a fogyasztókat várhatóan azonban az fogja érdekelni, hogy ez mit is jelent számukra. Talán a legfontosabb, hogy a hivatalos bejelentések szerint díjváltozásra nem kell számítani azaz, rövid távon változatlan szolgáltatási szintet fognak kapni a jelenlegi tarifák mellett. Mi változik tehát?

A kérdés megválaszolásához néhány alapvetést érdemes tisztázni. Az ENKSZ az egyetemes szolgáltatás nyújtásáért lesz felelős. Az egyetemes szolgáltató egy olyan kereskedő, amely szabályozott végfelhasználói áron értékesíti az energiát az arra feljogosított – elsősorban lakossági – fogyasztók számára, és fő feladatai közé az energiabeszerzés, számlázás, ügyfélszolgálat, behajtás tartozik. Érdemes tudni, hogy ezen feladatok ellátásának költségei a teljes energiaszámla 3-5 százalékát teszik ki. Speciális helyzetben az ENKSZ-hez tartozó állami tulajdonú Főgáz van, mely a főváros területén a földgázelosztásért – azaz az elosztóhálózat teljes körű működésért – is felelős.

Bár az ENKSZ 2016-ra kitűzött célja, hogy a villamosenergia-, földgáz- és távhőpiacon is szolgáltatást nyújtson, fontos megjegyezni, hogy az országos kiterjesztés egyelőre csak a földgázellátásban, a fogyasztóknak a Főgázhoz való átkerülésével valósulhat meg. Jelenleg tehát részletesebben a földgázellátás változásaival érdemes foglalkozni, bár a felvetődő kérdések a hálózatos iparágak mindegyikében hasonlóak.

Az új szolgáltató megjelenése alapvetően két kérdéskört érint. Az egyik a fogyasztók átszerződésének rövid idő alatti végrehajtása, a másik pedig az eddig ugyanazon tulajdonosi körben levő – bár jogilag szétválasztott, mégis több feladat esetében erősen együttműködő –elosztási és szolgáltatási tevékenységek szétválasztása. Az átszerződés a szabad piacon a létező verseny miatt már régóta megszokott éves tevékenység, ahol a nagy nemzetközi szereplők mellett már néhány jelentős méretű és magyar hátterű – például az MVM Partner, a Magyar Földgázkereskedő Zrt. és a MET Magyarország Zrt. – is versenyez a fogyasztók kegyeiért. Az sem véletlen, hogy az ügyfélváltásban jártas Magyar Telekom és a nemzetközi portfólióval is rendelkező MET vegyesvállalatot hoz létre a fogyasztók optimálisabb kiszolgálása érdekében. A lakossági piacon azonban, részben a szabályozott árak miatt, egy-két rövid próbálkozástól eltekintve még nem láthattunk igazi versenyt, és így tömeges méretű kereskedőváltást. Eddig még nem tapasztalt folyamatnak leszünk tehát részesei, ami a nagy adatmennyiség, az évente történő mérőleolvasás miatt az időközi elszámolás lehetséges pontatlansága, illetve a szabadpiaci fogyasztókhoz képest alacsonyabb szintű fogyasztói tudatosság miatt is jelentős kockázatokat hordozhat magában. A milliós nagyságrendű fogyasztói kör nemcsak jelenlegi, hanem múltbeli adatainak harmonizációja és migrálása során fellépő IT-kihívás egyáltalán nem lebecsülendő. Még ha azzal a feltételezéssel élünk is, hogy a fogyasztói kintlévőséget nem adják át, a régi és az új szolgáltató között a mérőben lévő adat becslésének kis pontatlansága is milliárdos elszámolási eltéréshez vezethet. Ezért a becslési és elszámolási módszertan kidolgozása és szisztematikus nyomon követése a sikeres átadás egyik kulcsa.

Az elosztás és szolgáltatás szétválasztása az eltérő tulajdonosi érdek miatt a zökkenőmentes átmenetet sem fogja könnyebbé tenni. E mellett új kihívást teremt a jövőbeni működésben, de körültekintő implementáció esetén lehetőséget biztosít a piac átláthatóbb működtetésére is. Az átmenet során megoldandó feladat az elosztáshoz és a szolgáltatáshoz kapcsolódó fogyasztói adatok precíz szétválasztása. A jövőbeni működéshez ki kell dolgozni az elosztók és a szolgáltató között a forgalom- és a hálózati veszteség illetve hálózati mérési különbözet transzparens elszámolásának módszerét, illetve az egyes tevékenységek felelősség- és költségmegosztását is. Az elosztóhálózat és a szolgáltatók között szükséges állandó adatcsere zökkenőmentes bonyolításához a szétválását követően is biztosítani kell az IT-rendszerek hiba nélküli együttműködését.

A mai várakozás tehát az, hogy a szükséges feladatok teljes körű elvégzése esetén a fogyasztókat semmiféle negatív változás nem fogja érinteni. Pozitív fejlemény lehet, hogy az ügyfélszolgálati és számlázási tevékenységben egy jelentős méretű és valóban hatékony, több közműellátót is magában foglaló állami szolgáltató megjelenése lehetővé teszi a fogyasztók egy helyben történő kiszolgálását. További előrelépés lehet, hogy az elosztási tevékenység és a szolgáltatás szétválása miatt átláthatóbb, fogyasztóbarátabb lesz a rendszer működése, ami a lakosságnak is egyszerűbbé teszi a szolgáltatóváltást, és ezáltal a valódi verseny kialakulását is.

A cikk a Figyelő május 14-i számában megjelent írás bővített verziója.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat