Jelentősen változik 2016-tól a számviteli törvény

A számviteli törvény tervezett módosítása amellett, hogy jelentősen csökkenteni fogja a gazdálkodók adminisztratív terheit, hatással lehet adózásukra is. Az egyik fontos változás, hogy meg fog szűnni a rendkívüli eredmény kategória. A korábbi rendkívüli tételeket tartalmuknak megfelelően az egyéb, illetve pénzügyi műveletek bevételei/ráfordításai között kell majd kimutatni. A jelenleg hatályos adók alapjának megállapítását ez vélhetően jelentősen nem befolyásolja. Felmerülhet ugyanakkor, hogy azon cégek vezető tisztségviselőinek, amelyeknél az év végi prémium alapja az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye volt, változhat a prémiumalap a rendkívüli tételek egyéb kategóriába történő átsorolása következtében.

Az eredménykimutatásból nehezebb lesz első ránézésre megállapítani, hogy az adott cégnek vannak-e például ingyenes ügyletei. Az erre vonatkozó információ forrása a jövőben a kiegészítő melléklet lehet, mivel abban kell majd bemutatni mind az egyéb, mind a pénzügyi műveletek közé tartozó jelentős összegű tételek társasági adóra gyakorolt számszerű hatását. Itt kell majd részletezni a munkavállalók bére mellett azok bérjárulékait is, ami megkönnyítheti az adóhatósági ellenőrzéseket is.

Változna továbbá az osztalék elszámolás is. Az osztalék összegét az arról szóló döntés napjával kellene majd a könyvekben szerepeltetni az osztalékot fizető vállalkozásnál, és nem annak az üzleti évnek a beszámolójában, amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Ezért az eddigi „mérleg szerinti eredmény” kategória megszűnne, így az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését tartalmazná.

Az üzleti vagy cégérték számviteli kezelése is módosulna. A hatályos rendelkezések értelmében cégvásárlás esetén a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékét úgy kell meghatározni, hogy a vételárat csökkentjük a goodwill, növeljük a badwill értékével, amennyiben valamelyik kimutatható. A tervezet szerint megszűnne az üzleti vagy cégérték (goodwill vagy badwill) elszámolásának lehetősége azokban az esetekben, amikor egy társaság egy másik társaságban minősített többséget (legalább 75 százalékot) biztosító befolyást szerez; így a vételár egészét részesedésként kellene elszámolni. Az új szabály az üzletágvásárlásokra nem vonatkozik.

A goodwill értékcsökkenése is változna, ezzel összhangot teremtve a társasági adótörvény 2015-től hatályos szabályaival, amely az üzleti vagy cégértékre 10 százalék mértékű adótörvény szerinti értékcsökkenést engedélyez. Míg eddig a számviteli törvény nem tartalmazott külön rendelkezést a goodwill terv szerinti értékcsökkenésére, addig a jövőben 10-20 százalék mértékű terv szerinti értékcsökkenési kulcsot alkalmazhatnánk rá, feltéve, hogy az eszköz hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni.

Tapasztalatunk szerint eddig a goodwillre inkább terven felüli értékcsökkenést számoltak el az adózók, mert olyan eszközként kezelték, amelyre nem volt szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, és ezzel a társasági adóalapot is csökkentették. Ez várhatóan a jövőben változik, hiszen míg eddig a goodwill elszámolásával és annak terven felüli értékcsökkenésével egyszeri jelentősebb társaságiadóalap-csökkentés volt elérhető, addig a tervezet hatására megszűnnének ezek az egyszeri nagyobb adóalap-módosítások, hiszen ezentúl egyenletes elszámolást biztosítana mind a számviteli törvény, mind a társasági adótörvény a terv szerinti értékcsökkenés segítségével (amennyiben egyáltalán goodwill/badwill kimutatható lesz). A 2015. december 31-én kimutatott pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket pedig a kapcsolódó részesedések könyv szerinti értékét módosító tételként tervezik elszámolni.

A cikk a Napi Gazdaság 2015. április 22-i számában jelent meg.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn41Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat