Pillangóhatás – avagy a kapcsolt vállalkozások fogalma az adórendszerben

A káoszelméletek gyakran idézett jelmondata, hogy „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”. Bár az adórendszer evolúciója mögött átgondolt jogpolitikai indokoknak kell állnia, mégis nemegyszer szembesülünk azzal, hogy egy apró változás egy adójogszabályban földindulásszerű kérdéshullámot generál más adóterületeken.

A 2015-ös év egyik újítása a kapcsolt vállalkozások definíciójának változása az adózás rendjéről szóló törvényben. Az új, kibővített fogalom alapján kapcsolt vállalkozási viszony jön létre azáltal is egy adózó és más személy között, ha az ügyvezetés egyezőségére tekintettel üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg köztük. A kapcsolt vállalkozások kifejezés említése után az áfával foglalkozó szakemberek már lapoznának is tovább, pedig az említett, alapvetően nem áfaindokok által vezérelt változtatásnak bizony az áfa szempontjából is lehet jelentősége.

De indítsunk egy kicsit távolabbról. A magyar áfaszabályok lehetőséget nyújtanak arra, hogy több áfaalany együttesen csoportos adóalanyiságot, ún. áfacsoportot hozzon létre. Van azonban egy üzleti és felelősségi szempontból jelentős korlátja a csoportos adóalanyiság létrehozásának. Csoportos adóalanyiságot ugyanis csak gazdasági céllal Magyarországon letelepedett kapcsolt vállalkozások hozhatnak létre. A hangsúly pedig jelen esetben a kapcsolt vállalkozás szón van. Ha van olyan kapcsolt vállalkozás, amely nem kíván az áfacsoport része lenni, ezt megteheti, azonban ettől függetlenül egyetemlegesen felelős marad az áfacsoportba belépő kapcsolt vállalkozásainak bizonyos, az áfacsoport megalakulását megelőző és az áfacsoport fennállása alatt keletkező áfakötelezettségeinek teljesítéséért. Azaz ha az áfacsoport nem teljesíti adófizetési kötelezettségét, az összes kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel ezért, a tartozás rajtuk is behajtható.

Egészen addig, amíg az ügyvezetés egyezőségére tekintettel nem keletkezett kapcsolt vállalkozási viszony két áfaalany között, ez természetesen nem okozott olyan nagy fejtörést, a kapcsolt vállalkozások beazonosítására jól kimunkált szabályok szerint volt lehetőség. De miért is lényeges a 2015-ös változás?

Elsődlegesen azért, mert a szabály értelmezése kapcsán egyelőre teljes a tanácstalanság.

Gondoljunk csak bele, hogy az ügyvezetés egyezősége mit jelenthet. Mi történik például, ha egy nagy, áfacsoportban levő cég ügyvezetője a családi vállalkozásban is ügyvezető? A családi vállalkozás is egyetemlegesen felelni fog az áfacsoportban levő cég akár sokmilliárdos áfatartozásaiért?

De az ügyvezetés egyezőségét illetően számos más kérdés is felmerülhet, melyek kapcsán a hatóságok hozzáállása még nem ismert. Több ügyvezető esetén például elegendő-e egyetlen közös ügyvezető a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásához vagy az ügyvezetők mindegyikének azonossága szükséges ehhez? Van-e különbség azon esetek megítélésében, amikor az adott társaság képviseletében az ügyvezetők együttesen vagy önállóan írhatnak alá?

Egyetlen új mondat egy törvényben, és megannyi megválaszolatlan kérdés. Az indokolás szűkszavú, egyelőre nyilvános hatósági állásfoglalás nem ismert a kérdések kapcsán. Ha ez így marad, az értelmezés kimunkálása a joggyakorlat feladata lesz. Csak nehogy egyszer eszébe jusson az adóhatóságnak a családi cégen végrehajtani egy áfacsoporttag áfatartozását. Ha már a pillangóhatásnál tartunk, az lenne csak az igazi tornádó.

 

A cikk a Napi Gazdaság 2015. március11-i számában jelent meg.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat