Átláthatóság: Lényeges tartalmak a jelentésekben

42-24502059

A vállalatok alapvető érdeke, hogy lényegességi vizsgálat segítségével megismerjék a vállalat működésével kapcsolatba kerülő érintettek (stakeholderek) elvárásait és az őket érintő legfontosabb témákat, hiszen ezáltal tudnak alaptevékenységükkel legjobban reagálni a külső környezet változására és egyben biztosítani fenntarthatóságukat. Ezen túl egyre erősödő nyomás nehezedik a vállalatokra (elsődlegesen szabályozók, ügyfelek és társadalmi csoportok nyomására), hogy nem-pénzügyi eredményeiket nemzetközileg elismert iránymutatások szerint jelentsék, amelyeknek alapvető követelménye a lényegességi vizsgálat.

Jelenteni márpedig kell(eni fog)           

Lassan nem kérdés, hogy melyik vállalat készít működéséről nem-pénzügyi vagy fenntarthatósági jelentést. A világ 250 legnagyobb vállalatából 232 készít vállalati felelősségvállalási vagy fenntarthatósági jelentést, ahogy KPMG tanulmányában megvizsgált 11 ország 100 legnagyobb vállalatának 71%-a is. Ez részben annak is köszönhető, hogy a világ vezető tőzsdéi és a nemzeti szabályozások egyre szigorúbb elvárásokat támasztanak a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatvezetési (environmental, social and governance, ESG) eredményeinek jelentésére. Az Európai Unió Bizottsága által 2014-ben elfogadott direktíva ezt a tendenciát tovább erősíti, hiszen a jelentős nemzetgazdasági hatással rendelkező vállalatok (20 millió euró mérlegfőösszeg vagy 40 millió euró nettó árbevétel fölött, valamint 500 főt meghaladó foglalkoztatottak száma) esetén kötelező jelleggel írja elő a nem-pénzügyi eredmények jelentését, aminek hazai jogrendbe való átültetése az elkövetkezendő időszak feladata lesz Magyarországon is.

1

Nagyobb mérethez kattintson a képre!

A világ vezető vállalatainak jelentős része jelent nem-pénzügyi eredményeiről
Forrás: KPMG International: Corporate Responsibility Reporting Survey 2013

„Az elmúlt évek tendenciái alapján tehát kirajzolódik az egyértelmű irány, hogy a jelentéskészítés már nem kérdés. A kérdés inkább az, hogy milyen tartalom kerüljön a jelentésbe. – mondta Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szakértője.

A fenntarthatósági jelentések fontos szerepe, hogy a vállalatok érintettjeinek adjon tájékoztatást a vállalat működéséről, és az őket érintő fontosabb témákról, döntésekről. Ennek a fontosságát felismerve, a globális jelentéskészítési és számviteli keretrendszerek egyre inkább a lényeges tartalmak bemutatására kezdték el helyezni a hangsúlyt. Ennek megfelelően a Globális Jelentéskészítési Irányelv, a GRI negyedik generációs (G4) keretrendszere, a Nemzetközi Integrált Jelentéskészítési keretrendszere (International Integrated Reporting <IR> Framework), valamint a Fenntarthatósági Számviteli Szabvány Testülete (Sustainability Accounting Standard Board) mind az általános és mindenre kiterjedő bemutatásról mozdulnak el a leglényegesebb témák részletes bemutatása felé.

„2016-tól már csak a negyedik generációs (G4) irányelvek szerint készülhetnek GRI jelentések; így erre a vezető vállalatoknak már 2015-ben érdemes felkészülniük, és ennek alapján meghatározniuk a jelentéstételi koncepciójukat és folyamataikat.” – hívja fel a figyelmet a KPMG menedzsere. A követelmény elősegítheti, hogy a jelentések a jövőben rövidebbek legyenek, és lényegre törően, tényszerűen mutassák be egy vállalat teljesítményének legrelevánsabb aspektusait. – tette hozzá Szabó. 

Lényegességi vizsgálat – de hogyan?

Mivel nincs két egyforma vállalat, egyforma érintetti csoportokkal és egyforma elvárásokkal, ezért nincs két egyforma lényegességi vizsgálat, valamint lényegességi mátrix sem. A lényegességi vizsgálat lényege pont abban rejlik, hogy a vállalat egyéni adottságaira van szabva. Bár a GRI és az <IR> is ad iránymutatást a lényegességi vizsgálatot illetően, ezek nem kötelező érvényűek minden vállalat számára.

A vállalatok diverzitását, valamint az testreszabás fontosságát figyelembe véve a KPMG egy általános folyamatot alkotott meg. Ez a módszertan elsősorban a GRI G4 iránymutatása alapján készült, de az <IR> követelményeiknek is meg lehet feleltetni. A folyamat hét logikus lépésből áll, amelyek biztosítják, hogy az alkalmazó vállalatok a lényegességi vizsgálat minden fontos lépését teljesítik.

2

Nagyobb mérethez kattintson a képre!

Forrás: KPMG: Sustainable Insight: The essentials of materiality assessment.

  1. A folyamat első lépése a vizsgálat céljának és hatáskörének meghatározása, például a vizsgálat a teljes vállalatra vonatkozóan kerül elvégzésre vagy csak egy üzletágára?
  2. A második lépés a lehetséges témák azonosítása, akár a médiában vagy iparági érdekvédelmi szervezetek által felvetett témákból, vagy az adott ország vagy régió szélesebb körű társadalmi, gazdasági és környezeti problémák és trendek kutatásából. Fontos része a második lépésnek a potenciális lehetőségek azonosítása.
  3. A harmadik lépés a kategorizálás, vagyis az azonosított témák csoportosítása.
  4. A negyedik lépés az információgyűjtés a témák fontosságát és hatását illetően. Fontos, hogy a témák az érintettek és a vállalat számára is súlyozásra kerüljenek, valamint azok mind a gazdasági, társadalmi és környezeti hatása is fel legyen térképezve.
  5. Az ötödik lépés a témák priorizálása az alapján, hogy azok a vállalat stratégiája, valamint az érintettek elvárásai szempontjából mennyire fontosak. A priorizálás hatásosságát növelheti, ha a vállalati kockázat-kezelési csapat is részt vesz a folyamatban.
  6. A hatodik lépés a vállalat menedzsmentjének bevonása a folyamatba. Egyrészt ez a folyamat egyik ellenőrzési pontja, amely biztosítja, hogy a vállalati prioritások kellőképpen kerültek feltérképezésre. Másrészt lehetőséget teremt arra, hogy a folyamat során feltárt kockázatok és lehetőségek a vállalat széleskörű stratégiájába is bekerülhessenek.
  7. Végül, a hetedik lépés az érintettek visszacsatolásának gyűjtése. Az érintettek véleményének összegyűjtése több formában is megvalósulhat, akár kérdőíves felméréssel, érintetti fórum szervezésével vagy érintetti audit szervezésével. Az érintettek visszajelzései alapján pedig újra lehet gondolni a vizsgálat célját és hatáskörét, tovább finomítva a folyamatot.

Vezető nemzetközi vállalatok példái

A Nestlé, a világ egyik legnagyobb élelmiszergyártó vállalata, szintén fontos hangsúlyt fektet a társadalmi felelősségvállalásra. Lényegességi vizsgálat eredményeként azonosított 23 témát két csoportba osztotta, így bizonyos témák abba a csoportba kerültek, amelyek fejlesztéséhez a Nestlé hozzá tud járulni. A másik csoportba azok a témák kerültek, amelyek potenciális kockázati források, így a Nestlé a nemzeti szabályozásokon túlmutató globális üzleti alapelveket és magtartási kódexet határoz meg.

A Nestlé lényegességi mátrixában a lényeges témákat aszerint kategorizálta, hogy azok mennyire fontosak az érintettek számára, valamint mekkora hatással lehetnek a Nestlé működésére. Eszerint a legfontosabb témák a Nestlé számára a tisztességes üzleti magatartás és reputáció, az élelmiszerbiztonság, az élelmiszerhulladék, az emberi jogok, a túl- és alultápláltság, a termékek címkézése, a termékek hirdetése és kommunikálása, az alapanyagok beszerzése és követése, valamint a felelős vízgazdálkodás.

3

Nagyobb mérethez kattintson a képre!

Forrás: Nestlé honlap (http://www.nestle.com/csv/what-is-csv/materiality)

A Vodafone a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalata. Lényegességi mátrixában a lényeges témákat a Nestléhez hasonlóan azok működésre gyakorolt hatása, valamint az érintettek számára jelentett súly alapján kategorizálta. Eszerint a Vodafone számára globálisan a mobiltelefonok és bázisállomásaik egészségre gyakorolt hatása, a közteherviseléshez való hozzájárulás, az etikus működés, a formabontó mobiltechnológiai megoldások kínálata, az adatvédelem és az emberi jogok védelme, valamint a munkatársak egészsége és biztonsága a legfontosabb témák.

4

Nagyobb mérethez kattintson a képre!

Forrás. Vodafone honlap (http://www.vodafone.com/content/sustainability/our_vision_and_approach/managing_sustainability/material_issues.html)

A Daimler a vállalatot érintő lényeges témákat aszerint sorolta be, hogy azok a vállalat, valamint érintettjei számára mennyire fontosak. Eszerint a legfontosabb témák a német vezető autógyár számára az ügyfélelégedettség, a vonzó munkahellyé válás, az etikus működés és megfelelőség, a járműbiztonság, a munkatársak szakmai képzése, és a termékek üzemanyag-hatékonysága és szén-dioxid kibocsátása.

5

Nagyobb mérethez kattintson a képre!

Forrás: Daimler Sustainability Report 2012.  (http://sustainability.daimler.com/reports/daimler/annual/2013/nb/English/7520/materiality-matrix.html)

Lényegességi vizsgálat a jelentéskészítésen túl

A lényegességi vizsgálat olyan számos gazdasági, társadalmi és környezeti témákat azonosít, finomít és értékel, amelyek a vállalat működésére és érintettjei életére meghatározó jelentőséggel bírnak, ezeket pedig a vállalat stratégiája, céljai és jelentéskészítése számára koncentrálja.

Ebből adódóan a lényegességi vizsgálat célja nem önmagában a témák feltérképezése, hanem a folyamat beágyazása a vállalat meglévő folyamataiba, hogy a döntések meghozatalakor érvényesülni tudjon a vállalat hosszú-távú működését biztosító, fenntartható szemlélet.

Jól szemlélteti ezt a beágyazódást a KPMG Hollandia által készített lényegességi vizsgálat, amelynek keretén belül a vállalat igazgatósága az azonosított lényeges témákat a stratégiai kockázatokhoz és üzleti eredményességhez kötődően vizsgálta meg. A vállalati kockázatelemzési keretrendszert használva az egyes témák alacsony vagy magas besorolást kaptak. Besorolásuktól függően a vállalat azonosította az egyes téma kezeléséhez szükséges bevonódás mértékét, így az alacsony intenzitású témákat (pl. a biodiverzitás, vízhasználat és a munkahelyi egészség- és biztonság) a vállalat elfogadja, a közepeseket (pl. energiahasználat és kibocsátások, valamint közösségi kapcsolatok, szabályozási változások és beszerzés) ellenőrzi és menedzseli, a magasakat (pl. tehetségek fejlesztése, fizetés mértéke, adatbiztonság, reputáció, és függetlenség) pedig a működésébe integrálja. Az egyes témák csoportosításával pedig a felelősségvállaláshoz kötődő célokat határozott meg, amelyeket az egyes témák számbavételével tud elérni. A lényegességi vizsgálat így egyben egy akcióterv is arra vonatkozóan, hogy az egyes célok eléréséhez milyen témákkal, milyen mértékben kell foglalkoznia a vállalatnak.

7

Nagyobb mérethez kattintson a képre!

Forrás: KPMG NL. Integrated Report 2012/2013, 47. oldal

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn97Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat