Továbbra is népszerű a látványcsapatsport-támogatás

Ez évtől a várakozások szerint még több adózó él a film-, előadó-művészeti, illetve látványcsapatsport-szervezetek támogatásával. Kérdés azonban, hogy a három közül melyik terület lesz az adófelajánlási rendszer nyertese.

Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a film-, előadó-művészeti és látványcsapatsport-támogatást nyújtó adózók száma. Ennek a legfőbb oka az lehetett, hogy miközben egyéb, társaságiadó-kedvezményt biztosító konstrukciók (például a kkv-k adókedvezménye vagy a fejlesztési adókedvezmény) bizonyos kritériumok, beruházási értékhatárok teljesítéséhez kötöttek, addig a film-, előadó-művészeti, illetve látványcsapatsport-támogatás révén egyszerűen, alacsony adminisztratív teher és minimális adókockázat mellett szerezhető adóelőny.
A 2015-ben bevezetett adófelajánlási rendszer valószínűleg tovább növeli majd a fenti ágazatokba áramló társasági adó összegét, mivel az új struktúrában az adót felajánló társaságok adminisztratív terhe tovább csökken és adókockázatok sem merülnek fel.

A társasági adó rendszerén alapuló sporttámogatás eredményeinek értékelése kapcsán a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Kara a múlt héten konferenciát rendezett, amelyen a látványcsapatsport-szektor szinte valamennyi ágazatának képviselője részt vett.

Kiderült, hogy a 2014-ig kapott támogatások nagy részét utánpótlás-nevelésre, illetve nagyobb volumenű beruházások finanszírozására használta fel a látványcsapatsport-szektor. Az utánpótlás-nevelésen belül is különös figyelmet kapott az amatőrsport fejlesztése.

A résztvevők jelentős eredményként értékelték, hogy – a kisebb csapatok versenyeztetési díjának átvállalása révén – jelentősen nőtt az alacsonyabb osztályban versenyző csapatok száma, és felkészültségük is javult.

A konferencián elhangzott az is, hogy 2014-ig a nagyobb társaságiadó-potenciállal rendelkező multinacionális vállalatok viszonylag alacsony hányada nyújtott támogatást a sportszervezeteknek. Ennek egyértelmű oka az volt, hogy a nyújtott támogatás számviteli szempontból – bizonyos esetekben – az adózás előtti eredményt csökkentette, ami nemzetközi összehasonlításban a támogatást nyújtó magyar társaság hatékonyságromlásának látszatát kelthette. Emiatt 2014-ig elsősorban a sport iránt elkötelezett kisebb vállalkozások nyújtottak támogatást, aminek következtében a rendelkezésre álló támogatási keret csak kb. 60 százalékát tudták összegyűjteni a látványcsapatsport-szervezetek.

A 2015-ben bevezetett adófelajánlási rendszer azonban feloldja a korábbi számviteli elszámolási problémát, hiszen a felajánlott adó összegét a társaságoknak mindenképpen társaságiadó-ráfordításként kell elszámolniuk. Ráadásul az új rendszerben – a korábbi 70 százalék helyett – a fizetendő adó 80 százaléka ajánlható fel sportszervezetek számára.

Fontos azonban kiemelni, hogy a sporttámogatások révén elérhető maximális adóelőny – a 12,5 százalékot kiegészítő sportfejlesztési támogatás, illetve az egyszázalékos adminisztrációs költségtérítés elkülönítése következtében – kb. egy százalékponttal elmarad a film- és előadó-művészeti szektor számára felajánlott adó révén megszerezhető adóelőnytől.

A megszerzett adóelőny alacsonyabb szintjét ellensúlyozhatja azonban, hogy a kiegészítő támogatásért cserébe – elsősorban marketingjellegű – ellenszolgáltatásra jogosult az adót felajánló társaság. Ennek a vonzerejében reménykednek a sportszakma képviselői is.

A látványcsapatsportnak juttatott adóforintok ugyanis jelentősen fellendítették a sportszektort. Amennyiben a támogatási, illetve adófelajánlási hajlandóság továbbra sem lankad, úgy a társasági adó rendszerén alapuló „támogatás” akár hosszú távú növekedési pályára állíthatja a látványcsapatsport-szektort.

 

A cikk a Napi Gazdaság 2015. február 25-i számában jelent meg.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat