Ideje készülődni!

Eljött a készülődés ideje! A legtöbb vállalkozásnál azonban nem a karácsonyi izgatottság indokolja a teendők sokaságát, hanem az adótörvények által hozott számos változás. A 2015. évi adótörvény-változások egyik slágere a cafeteria-rendszereket érintő módosítás volt, melyről sok szó esett a médiában, de a zavarba ejtő részletek eddig talán kevesebb publicitást kaptak. Sokakat meg is nyugtathatott a tény, hogy első ránézésre nem sok minden módosult: marad a korábbi adóalap, nem változnak az adókulcsok, a béren kívüli juttatásként adható összeg is csupán 50 ezer forinttal csökkent, valamint bevezettek néhány korlátozást. Semmi komoly, legfeljebb a szorzókon kell állítani egy kicsit.

Apropó, szorzók. A legtöbb helyen úgynevezett nettó cafeteria-rendszerek működnek, amelyekben az adott kereten belül a munkavállalók válogathatnak a juttatások közül, a szorzók pedig biztosítják azt, hogy – a közterheket is beleszámítva – nehogy túllépjék a vállalat által megszabott költségkeretet. Tehát némi rendszerfejlesztés után a munkavállalókra van bízva, hogy a nekik legjobbat kihozzák a rendelkezésre álló juttatási csomagból. Itt jönnek a részletek, melyek az eddig fennálló cafeteria-kultúránkat felbolydítják.

Munkavállalóink először azzal szembesülnek majd, hogy ugyan a felső keret valóban csak 50 ezer forinttal csökkent, de a korábban megszokott, mondhatni alapjuttatások nagy részénél a szorzó megugrott. Mi ennek az oka? A legnépszerűbb juttatásokat terhelő közteher csak akkor nem változik jövőre, ha azokat a munkavállalónk a 200 ezer forintos kereten belül tudja tartani. Egy budapesti dolgozó esetében havi 8 ezer forint Erzsébet utalvánnyal és egy éves Budapest-bérlettel ez nem sikerülhet. Pedig még egy forintot sem kért önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy nyugdíjpénztárba. Megvan a megoldás, csaphatunk a homlokunkra, felidézve a korábbi híradásokat: Széchenyi pihenőkártyával jobban jár a munkavállalónk. Kétszázezer forint és 450 ezer forint között nem kell több költséggel számolnia, mint korábban. Minden megoldva, nyugodtan dőlhetünk hátra.

Vagy mégsem? Az étkezés kapcsán joggal merülhet fel: nem kell az Erzsébet utalványhoz ragaszkodni, étkezésre teljesen megfelel a Széchenyi pihenőkártya erre hivatott alzsebe, sőt, ez nagyobb zseb, több fér bele, akár 150 ezer forint is évente. Ez a kérdés viszont nem ilyen egyszerű. Sokan megszokták már, sőt sok háztartás havi költségvetésében a jövőre már 200 ezer forint felett magasabb adóterheléssel járó juttatások kapnak szerepet. Sok ezer munkavállaló mindennapjainak részévé vált, hogy Erzsébet utalvánnyal egészítheti ki a bevásárlásra szánt büdzsét, meg van oldva a bérlet, a gyerekek gyógyszereit bármikor meg lehet venni az egészségpénztári kártyára, sőt, ha belefér, az iskolakezdéshez is jól jön a támogatás. Ezt a már megszokott, mondhatni mindennapi segítséget csak költségesebben lehet igénybe venni, ami egyenesen azt jelenti, hogy kisebb összegben.

Munkavállalóink szemében viszont azt láthatjuk majd, hogy a változás talán kicsinek, már-már elhanyagolhatónak tűnik, sokak számára ez mégis megoldandó feladatot jelent. Érdemes erre odafigyelni és lépéseket tenni. Tudjuk, hogy sok mozgástere nincs a vállalkozásoknak, kötnek a juttatásokra szánható költségkeretek. Most azonban érdemes elgondolkodni azon, hogyan lehetne segíteni munkavállalóinknak, megfelelő elemek vannak-e a rendszereinkben, van-e lehetőség átstrukturálásra?

Eljött a készülődés ideje. Ne bízzunk rá mindent azokra a bizonyos „szorzókra”!

A cikk a Napi Gazdaság 2014. december 17-i számában jelent meg.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn34Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat