Az áttérés társaságiadó-vonatkozásai

Eddigi visszajelzéseink szerint az áttérés sokakat foglalkoztató egyik kulcs kérdése az, hogyan fogják lekövetni az adótörvények a magyar számviteli törvény és az IFRS-ek közötti különbségeket. Bejegyzésünkben a társasági adó szempontjából közelítjük meg az áttérés potenciális adózási vonatkozásait.

Milyen eltérésekkel számolhatunk?

Egy hétköznapi társaság esetén a különbségek nagy része csupán időbeli eltérést okoz, amely a két számviteli keretrendszer közötti megjelenítésbeli és mérésbeli különbözőségekre vezethető vissza. Ezen eltérések egyrészt az áttérés időpontjában – az azt megelőző időszak elszámolásai vonatkozásában –, másrészt a folyamatos működés során jelentkezhetnek. Tipikus eset, hogy amíg az egyik számviteli rendszer az adott tétel költségként történő elszámolását írja elő, addig a másik az aktiválás mellett dönt, és az értékcsökkenésen keresztül, időben eltolva jeleníti meg azt az adózás előtti eredményben.

Vannak azonban olyan elszámolások, amelyek a jelenlegi szabályozás alapján állandó eltérést okoznának a magyar számviteli törvény és az IFRS-ek szerint megállapított adóalap között. Ilyen lehet például a visszavásárolt saját részvények eladásának kezelése, ami a magyar számviteli törvény alapján eredményt érint, az IFRS-ek szerint azonban pusztán tőketranzakcióként – eredményt nem érintve – könyvelendő.

A várakozásokkal ellentétben az áttérés számos adóalap-módosító tételre nem lesz hatással, ugyanis azok vagy függetlenek az alkalmazott számviteli elszámolási keretrendszertől (ilyen például a kapott osztalékhoz, jogerős határozatban megállapított bírsághoz kapcsolódó adóalap-módosítás), vagy az adótörvény amúgy sem ismeri el a könyvekben elszámolt összeget és eliminálja azt az adózás előtti eredményből. Ez utóbbi érvényes többek között az elszámolt értékcsökkenésre, ugyanis lényegtelen, hogy a magyar számviteli törvény vagy az IFRS-ek szerinti értékcsökkenést emeljük-e ki az adóalapból, hiszen adóalap-csökkentő tételként mindkét esetben a társaságiadó-törvény alapján meghatározott értékcsökkenést vehetjük figyelembe.

Hogyan kezelhetőek az eltérések?

Kétséget kizáróan az egyik legkedvezőtlenebb megoldás az volna, ha az IFRS-ek alkalmazásától függetlenül az adófizetési kötelezettség megállapítása továbbra is a magyar számviteli törvény előírásainak megfelelően elkészített főkönyvön alapulna, ami önmagában kérdőjelezné meg az IFRS-ek bevezetésének sikerességét.

Az eddigi szakmai egyeztetések alapján ezzel a lehetőséggel nem szükséges számolni, ettől függetlenül azonban az elsődleges cél az alkalmazott számviteli keretrendszer adósemlegességének biztosítása. Ebből kifolyólag valószínűsíthető, hogy az adótörvények valamilyen módon  tükrözik majd a magyar számviteli törvény és az IFRS-ek közötti különbségeket.

Önben milyen további kérdések merülnek fel az áttérés adózásbeli kezelésével kapcsolatban?

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn19Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat