Új kedvenc a cafeteriaelemek között?

Tapasztalataink szerint a munkáltatók többsége szívesen áldoz arra, hogy munkavállalói elégedettségét a munkabér mellett más juttatások biztosításával is növelje. Teszik ezt főleg azért, mert e juttatások körében több, kedvező adózást biztosító lehetőség is megtalálható.

Napjainkban kiemelt érdeklődés tapasztalható az adómentesen nyújtható lakáscélú támogatás témakörében, tekintettel arra, hogy az − több törvénymódosítást követően − már nemcsak a korábban megszokott feltételekkel elérhető, hanem meglévő hitel havi törlesztésének támogatására is felhasználható.

További könnyítést jelent, hogy egy februári módosításnak köszönhetően az adómentesség vizsgálatakor már nem kell figyelembe venni a méltányolható lakásigényről szóló 12/2001. Kormányrendeletben meghatározott értékhatárokat. Míg korábban a kormányrendeletben lévő értékhatárok miatt a budapesti lakástulajdonnal rendelkező munkavállalók támogatása korlátozott körben volt megvalósítható, a jelenlegi szabályok alapján a lakás értéke nem számít az adómentesség megítélése tekintetében.

Az adómentesség méltányolható lakásigénnyel összefüggő feltétele kizárólag a lakás szobaszámától és az együtt költöző (lakó) családtagok számától függ. Ez a változás egyszerűsíti a munkáltatók adminisztrációs terheit, hiszen a méltányolható lakásigény megállapításához elegendő a munkavállaló nyilatkozata és az együtt költöző (lakó) családtagok lakcímkártyájának másolata, nincs szükség a korábbi bonyolult költség- és értékszámítási nyilvántartásokra és azokhoz kapcsolódó igazolásokra.

Mindamellett az a megkötés továbbiakban is él, hogy a támogatás nem haladhatja meg az 5 millió forintot, beleszámítva a megelőző négy évben ilyen címen kapott juttatásokat is, illetve a vételár, építési és korszerűsíti költség 30 százalékát.

Közeledvén az év végéhez, a téma még aktuálisabb, hiszen a munkáltatók már a jövő évi béren kívüli juttatási csomag, vagy ahogy a többség ismeri, az úgynevezett cafeteriaszabályzat kialakításán gondolkoznak.
A munkáltatók többsége hagyományosan bruttó felhasználható keretben állapítja meg a válaszható elemeket, amelyek között lehetnek béren kívüli juttatásnak, egyes meghatározott juttatásnak vagy akár adómentesnek számító tételek is. Ehhez kapcsolódóan a munkavállalók pénztárcája is azt kívánja, hogy minél több adómentesen választható elem szerepeljen a lehetőségek között.

Általánosságban elmondható, hogy annak a munkáltatónak, aki a cafeteriajuttatások között szeretne adómentes lakáscélú támogatást biztosítani, a vonatkozó szabályzat meghatározásakor figyelnie kell arra, hogy az érintett munkavállalók objektív szempontok szerint meghatározott körének, vagy minden munkavállalónak legyen lehetősége az adómentes támogatást választania, illetve, hogy a jogosultság semmilyen módon ne függjön a munkavállaló teljesítményétől, egyéni eredményeitől. Szeretnénk megjegyezni, hogy a cafeteriaszabályzat keretein kívül bármely, vagy akár egy munkavállaló is részesülhet az adómentes támogatásban, ha nem a munkavállaló teljesítményéhez kötött a juttatás.

A megfelelő cafeteriaszabályzat megalkotása és a támogatás lehetőségének biztosítása ugyanakkor még nem garancia arra, hogy a juttatás valóban sikeres és népszerű lesz a munkavállalók körében. Elengedhetetlen az alkalmazottak megfelelő tájékoztatása, beleértve a szükséges nyilatkozatok és dokumentumok listáját, tekintve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás csak abban az esetben tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításához kapcsolódóan rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal (nyilatkozatokkal).

A cikk a Napi Gazdaság 2014. október 22-i számában jelent meg.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn41Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat