Tényleg fontos a „papírgyűjtés”?

Ha a környezetvédelem vagy a szelektív hulladékgyűjtés lenne a témája jelen cikkünknek, akkor feltehetően a válasz is egyértelmű igen lenne. Ugyanakkor egészen más foglalkoztat most bennünket és érzékelhetően egy ideje a szakmát is. Nevezetesen, hogy mennyiben van jelentősége egy adótanácsadó életében annak, milyen papírok lapulnak a fiókjában, garantálva adótanácsadói, adószakértői létét. Nézzünk egy gyors felsorolást arról, milyen papírok is kellenek ahhoz, hogy valaki adótanácsadóvá vagy adószakértővé váljon.

Adótanácsadóként adó-tanácsadói szakképesítést kell felmutatni, amelynek megszerzéséhez mérlegképes könyvelői bizonyítványra és a bizonyítvány megszerzését követően egy év pénzügyi, számviteli, adóigazgatási vagy adóoktatási területen szerzett igazolt gyakorlatra van szükség. De nem csak mérlegképes igazolvánnyal lehet valaki adótanácsadó: felsőoktatási intézményben szerzett oklevél és hároméves pénzügyi, számviteli vagy adóigazgatási, adóoktatási területen szerzett gyakorlat is elég lehet, ha ehhez közgazdasági, jogász-, igazgatásszervezői diploma vagy az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga esetén egy év szakmai gyakorlat társul. Ha valaki ezenfelül adószakértővé is szeretne válni, akkor a szakirányú felsőfokú iskolai végzettségen kívül még szükség van egy adó-tanácsadói szakképesítésre is (pénzügyi tanácsadói vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítés is megfelel), valamint három év (nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettség esetén öt év) adó-tanácsadói vagy adóigazgatási vagy felsőfokú adóoktatási területen szerzett gyakorlatra. Okleveles adószakértők esetében további feltétel, hogy a kérelmező rendelkezzen okleveles adószakértői képesítéssel.

Ha valaki megszerezte a fenti képesítések valamelyikét, még korántsem dőlhet hátra. Ugyanis ahhoz, hogy azt meg is tartsa, szakmai továbbképzéseken köteles részt venni. Egy szakmai továbbképzési időszak alatt, amelynek időtartama öt év, összesen legalább 100 kreditpontot kell összegyűjteni, amit úgy kell teljesíteni, hogy ezen időszak legalább három naptári évében kötelező valamely – a 26/2008-as PM-rendelet által előírt – továbbképzésen részt venni.

Nincs kétség afelől, hogy tanulni szükséges, méghozzá nagyon sokat, a folyamathoz pedig jó esetben papír és kredit is jár. Ugyanakkor, remélem, sokan egyetértenek velem: attól, hogy valakinek sok papírja és kreditje van, még nem biztos, hogy jó adótanácsadó vagy adószakértő. Kezdő koromban lebeszéltek róla, hogy a HVG adószámát kiszínezzem és értelmezzem. Azt tanácsolták, inkább értsem meg, hogy mit csinál az ügyfél, milyen problémákkal szembesül, milyen az üzleti környezet. Ha ez megtörtént, akkor próbáljam meg mindezt elhelyezni a jogszabályi környezetben és igyekezzek megoldást találni a problémákra.

A Google szerint „az adótanácsadó a vállalkozások, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos, rendszeresen ismétlődő vagy eseti feladatokra és ügyletekre vonatkozó tanácsadói, ellenőrzési munkát végez. Értelmezi a kapott megbízást, azonosítja a megbízással összefüggő releváns tényállást, az ezek alapján adódó adókötelezettségeket, és ezek hatásáról és következményeiről megbízójának tájékoztatást ad…”.

Ez mind igaz. De a lényeg talán a folytatásban rejlik, ugyanis az adótanácsadás nem áll meg a lehetséges következményekről és hatásokról való tájékoztatásnál, hanem segít megoldást találni. És talán ez utóbbi az, amit nem lehet az iskolapadban megtanulni.

Ahogy a mondás is tartja, nem a ruha teszi az embert. Véleményem szerint jó adótanácsadóvá sem feltétlenül a sok papír (bár ahogy fentebb utaltam rá, ez talán együtt jár vele), hanem az egész életen át tartó tanulás, tapasztalás és gyakorlatszerzés tesz. A papír eszköz, semmiképpen sem cél.

A cikk a Napi Gazdaság 2014. október 8-i számában jelent meg.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn24Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat