Az adóelkerülés végnapjai?

Elsőre talán sokak számára túlságosan ambiciózusnak tűnt az OECD által 2013 első felében meghirdetett BEPS projekt. A Base Erosion and Profit Shifting (adóalap-erózió és nyereség-átcsoportosítás) elnevezésű globális adóreformprogram ugyanis − amellyel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és annak tagjaként Magyarország az agresszív adótervezés és az ebből következő kettős nem adóztatás ellen kíván fellépni − szinte valamennyi adózási területet lefedi, amelyet a multinacionális vállalatcsoportok működési struktúrájuk kialakítása során figyelembe vesznek. Ezenkívül ott a BEPS-akcióterv, amely 15 fő cselekvési terv mentén, három fázisban kívánja egységesen megfogalmazni a célokat. Az egyes pontok kidolgozása nemcsak folyamatosan, de a várakozásokat felülmúlva kezdettől fogva a megszabott menetrend alapján zajlik, és mára már világossá vált, hogy komoly odafigyelést igényel.

A BEPS magát az agresszív adótervezést – amely paradox módon akár még jogszerűnek is mondható, hiszen csak a jogszabályi rendszerek különbözőségével játszik -, az adóelkerülést megakadályozó intézkedéseknek, az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának, a transzferárképzés módszertanának egységesítése, illetve az adóhatóságok közötti információcsere és együttműködés formáinak kikristályosítása útján kívánja megakadályozni.

Az OECD Pénzügyi Bizottságában és annak almunkacsoportjaiban zajló intenzív munka úgy tűnik, valóban konkrét szabályokat és ezáltal elkerülhetetlen, ráadásul a megszokott gyakorlattól jóval eltérő változásokat hoz, amelyekhez a nagyvállalatok kénytelenek lesznek alkalmazkodni. Sok múlik majd azon, hogyan adaptálják a BEPS-csomagot az egyes tagállamok saját jogszabályi környezetükbe, illetve azon is, hogy az adóhatóságok milyen módon érvényesítik majd a szabályokat. Az adóhatóságok általi kikényszeríthetőség érdekében változhatnak például az adótitokkal kapcsolatos, szigorú védelmet biztosító rendelkezések, s a nagyvállalatok akár a fokozott érzékenységgel bíró bizalmas információk kiadásával is számolhatnak.

A jelenlegi tagállami jogszabályi különbségek kihasználásának megszüntetésére irányuló törekvés keretében a BEPS egyik fő célként az úgynevezett hibrid kölcsönök és hibrid entitások felszámolását tűzte zászlajára. Az adott ügylet, jövedelemtípus, tevékenység vagy társaság két jogrendszerben történő eltérő minősítésén alapuló adóoptimalizálás a nagyvállalatok által már régóta alkalmazott és tipikusnak mondható gyakorlat, azonban a jogi szabályozásban korábban sosem küszöbölték ki vagy akár nevesítették ezt a jelenséget. Slágertéma jellegét mutatja viszont az is, hogy a megszokott, elhúzódó jogszabály-alkotási procedúrákat átugorva az Európai Bizottság az uniós anya- és leányvállalati irányelv legutóbbi módosításába a probléma felmerülése után szinte azonnal beillesztette a kitételt: az EU-ban letelepedett vállalatok esetében csak akkor lehet mentesíteni az anyavállalat által kapott osztalékot az adóztatás alól, ha azt nem lehetett levonni a leányvállalat tagállamában az adóalapból. A módosítást elfogadták, ezt a szabályt a tagállamoknak 2015. december 31-ig kell nemzeti szabályaikba átültetniük. Az OECD szintén az egyforma tagállami minősítés kikényszeríthetőségén fáradozik.

A BEPS küzdelmének további fontos területeként meg kell említeni a kettős adóztatás elkerülésére kötött kétoldalú egyezmények különböző rendelkezéseinek kihasználásával létrehozott struktúrák megszüntetését is. Itt elsősorban az egyezmények jövedelemmentesítésre és forrásadó alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezései nyújtanak lehetőséget olyan fióktelep-struktúrák, illetve köztes vállalatok beiktatásával megalapított vállalatcsoportok létrehozására, ahol a jövedelem alacsony adókulcsú vagy forrásadómentes országokban koncentrálódik, ami vállalati szinten jelentős adómegtakarítást eredményez.

Az egyes BEPS-részterületek kidolgozásába tulajdonképpen bármely érintett becsatlakozhat, de az OECD különösen ügyel a vállalatok bevonására, illetve a G20 részére is folyamatosan jelentést tesz. Honlapján közzéteszi a témában született naprakész tanulmányait és ajánlásait, illetve az úgynevezett webcastokat is − ezeket érdemes nyomon követni.

A cikk a Napi Gazdaság 2014. szeptember 24-i számában jelent meg.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn10Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat