Továbbra is népszerű a filmtámogatás

Továbbra is megéri a magyar gyártású filmeket támogatni, hiszen alacsony adminisztratív teher mellett akár 4,75 százalékos társaságiadó-előny érhető el.

Immár tíz éve annak, hogy 2004 áprilisában a jogalkotó társaságiadó-kedvezmény igénybevételére jogosította fel a magyar közreműködéssel készülő filmek támogatóit. Az adókedvezmény bevezetésének célja a magyar gyártású filmek számának növelése, valamint ezáltal a magyar filmipar megerősítése volt.

A filmipar támogatása azonban nem kizárólag „magyar találmány”, hiszen az Európai Unió tagállamainak nagy része biztosít bizonyos kedvezményeket az érintett tagállamban gyártott filmek készítőinek, sőt maga az Európai Unió is megpróbálja támogatások révén ösztönözni a filmipart. Az eddigi uniós erőfeszítések nem voltak hiábavalók: 2012-re az Európában készített filmek száma már meghaladta az USA-ban, sőt a korábbi filmforgatási „paradicsomnak” tekintett Indiában készített filmek számát is.

A magyar jogalkotó viszonylag hamar felismerte a filmipar adókedvezmény formájában biztosított támogatásában rejlő gazdaságélénkítési lehetőséget. A „magyar modell” egy adóátengedésen alapuló közvetett állami támogatási modell, amely szerint a költségvetés társaságiadó-bevételeinek egy részéről lemond a filmipar támogatása érdekében.

A támogatás ezen formájának ösztönzése érdekében a jogalkotó olyan társaságiadó-kötelezettséget módosító mechanizmusokat épített be az adórendszerbe, amelyek révén a támogató a nyújtott támogatásnál nagyobb összegű effektív társaságiadó-csökkenést realizálhat. Ezáltal maga a támogató válik érdekeltté minél nagyobb összegű filmtámogatás nyújtásában.

Habár a támogatás révén elérhető effektív adóelőny (effektív társaságiadó-csökkenés) 2014. január 1-jétől a korábbi 19 százalékos szintről a támogatás összegének maximum 4,75 százalékára csökkent, ettől függetlenül is népszerű maradt az adókedvezmény ezen formája az adózók körében. Ennek nagy valószínűség szerint az az oka, hogy a támogatást nyújtó adózó a kedvezményt viszonylag alacsony adminisztratív teher – a Filmiroda által kiadott igazolás alapján, valamint az adóhivatalhoz való bejelentés – mellett, hét adóéven keresztül érvényesítheti a társaságiadó-kötelezettség maximum hetven százalékáig.

Bizonyosan ezen támogatási formának köszönhető, hogy az utóbbi években számos nagy sikerű film (Hercules, The Borgias, Titanic, Die Hard 5 stb.) egészét vagy jeleneteinek egy részét Magyarországon forgatták, amihez a filmipart kiszolgáló egész iparág alakult ki, illetve több magas színvonalú filmipari beruházás (az etyeki Korda, a rákospalotai Raleigh vagy a fóti Mafilm-stúdió kiépítése, illetve bővítése) valósult meg.

A 2004-ben bevezetett adórendszeren alapuló támogatási forma azonban csak időleges adóbevétel-kieséssel jár a költségvetés szempontjából. Az „átcsoportosított adó” ugyanis a teljes filmforgatás költségeinek egy kis hányadát adja, így annak legalább négyszerese áramlik be az országba a produkció saját finanszírozási bázisa révén. Ezen befektetések pedig már rövid távon is ösztönzik a foglalkoztatást, valamint emelik az általánosforgalmiadó- és társaságiadó-bevételeket is.

A magyar támogatási rendszer nemzetközi viszonylatban azért is kedvező, mert a hazai, illetve nemzetközi koprodukcióban készített filmek költségvetésének akár húsz százaléka is fedezhető a fenti adókedvezményre jogosító támogatások révén. Ráadásul ezen közvetett adózói támogatás nem a produkció befejezése után, hanem a film készítése során folyamatosan hívható le a Filmiroda jóváhagyása alapján. Ezáltal a Magyarországon gyártott filmek húszszázalékos forráselőnyt élveznek külföldi versenytársaikhoz képest már a filmek készítésének szakaszában. Ráadásul a húszszázalékos forráselőny egy európai uniós döntés eredményeként már 2014 második felétől 25 százalékra emelhető.

Mindez tovább erősítheti a magyar filmipar virágzását, így remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy Angelina Jolie, Robert Pattinson, Bruce Willis és más nagyágyúk gyakran vendégeskedjenek Magyarországon a jövőben is.

A cikk a Napi Gazdaság 2014. július 30-i számában jelent meg.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat