Vissza a jövőbe

A jelenlegi nagy ívű nemzetközi szabályozói változások nagy terhet jelentenek a bankszektor számára. A megfelelés költségei a nyereségességet sújtják. Ezek a változások ugyanakkor magukban hordozzák a sikeres hitelintézeti működés jövőképét is, aminek megértése és megvalósítása megteremti a hosszú távon nyereséges banküzem esélyét, ezért érdemes vele behatóan foglalkozni.

A Bázel III szabályrendszer legfontosabb változása, hogy a hitelintézeteknek az eszközállomány kockázatainak – az úgynevezett kockázattal súlyozott eszközértéknek – fedezésére több és jobb minőségű tőkével kell rendelkezniük. Kézenfekvő reakció erre, hogy a bank olyan bevételek irányába fordul, amelyek nem vagy nem teljesen az eszközök értékének növeléséhez kapcsolódnak. Tipikusan ilyen megoldás a díjak súlyának növelése a bevételen belül. Ez azonban kizárólag a fogyasztóvédelmi előírások betartásával és az ügyfél-elégedettség növelésével, a lakosság esetében például a banki prémium szolgáltatások fejlesztésével, a vállalati ügyfeleknél pedig további értékteremtő szolgáltatásokkal érhető el.

Ahogy a hitelintézetek újragondolják tevékenységük fókuszait, úgy szorulnak háttérbe a Bázel III által magasabb tőkekövetelménnyel büntettet területek, a kereskedési-befektetési banki tevékenységhez kapcsolódó piaci és partnerkockázatok vállalása, azon belül is különösen a szabályozott piacokon kívüli, úgynevezett OTC derivatív ügyletek. Ezzel párhuzamosan új lendületet kaphat a hagyományos hitelezési tevékenység, hiszen például a kkv-szegmensben egy kedvezményes szorzó révén a tőkekövetelmény közel negyedétől mentesülni lehet.

A likviditási kockázatok kezelése a tőkekövetelményeknél is nagyobb kihívás elé állítja a nemzetközi nagybankokat, de ez is az ügyfélkapcsolatok fejlesztését szolgálhatja. A Bázel III szerint ugyanis a hitelintézetekkel szoros kapcsolatban lévő vállalati ügyfelek betétei után például 60 százalékkal kevesebb likvid eszközből álló puffert kell képezni. A szabályok életbelépése ösztönzi a jelenleg még kevésbé elterjedt – elsősorban a vállalatok likviditásmenedzsmentjét támogató – szolgáltatások nyújtását az ügyfelek minél szélesebb körének.

Az új szabályok a kockázattudatosság és belső irányítás megerősítését is előírják. Az ebben élenjáró bankok a jövőben jobb minőségű új hitelportfóliókat lesznek képesek felépíteni, és ezekre kevesebb hitelezési veszteséget számolhatnak.

A Bázel III sok rövid távú feladatot ró a bankokra az új felügyeleti riportokkal, a kockázatok és a tőkekövetelmény számításának változtatásával, a rendszerek átalakításával és a tőkeelemek megfelelőségének átvizsgálásával kapcsolatosan. Ha a bank a változásokhoz kötődő feladatokat az ügyfélközpontúság, a hitelezési tevékenység és az értékteremtő szolgáltatások, valamint a kockázattudatosság és a belső irányítás megerősítésével valósítja meg, akkor ezekből a terhekből is előny kovácsolható. Ezek az elvek régről ismertek, vagyis nincs más teendő, mint a legújabb tapasztalatok hasznosításával, korszerű és jövőbemutató eszközök alkalmazásával visszatérni a banküzem hagyományos alapértékeihez.

Mindezzel együtt sem várható, hogy a tőkearányos nyereség a hitelintézeti szektorban visszatér a válságot megelőző időszakra jellemző szintre. A tulajdonosokat azonban kompenzálja, hogy a kisebb nyereség alacsonyabb kockázattal párosul. A banki részvények és kötvények a korábbi magasabb nyereséggel kecsegtető, de magasabb kockázatot hordozó kategóriából átkerülnek az alacsonyabb és biztosabb hozamot eredményezőbe a portfóliókon belül. A pénzintézeti befektetéseket ösztönzi a kisebb volatilitás, ami által elmaradnak az ezredfordulótól napjainkig terjedő időszakot jellemző kiugróan nyereséges és jelentős veszteséget hozó periódusok, és kedvező esetben a bankok jövőbeli nyereségének hosszú távú átlaga akár növekedhet is.

 

A cikk a Figyelő 2014. május 8-i számában jelent meg.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat