Transzferárak: május végéig nyilvántartást kell készíteni

Azon társaságok számára, melyek üzleti éve egybe esik a naptári évvel, és még kapcsolt vállalkozásokkal is rendelkeznek, a május vége a transzferár-nyilvántartások elkészítésének a határidejét is jelenti. Nem árt már most elkezdeni a felkészülést – tapasztalataink alapján egyre többen teszik ezt meg -, hiszen az adóhatóság akár már júniusban kopogtathat és kérheti.

A határidő közelségének apropóján érdemes röviden áttekinteni, milyen irányúak voltak a legutóbbi szabályozásbeli módosítások és tovább is gondolni ezeket. A legutóbbi változás legfontosabb hatása, hogy bizonyos éves összeghatár alatt nem terheli nyilvántartási kötelezettség az adózókat. Ha az utóbbi pár évre gondolunk, akkor a bekövetkezett változások összességében is az egyszerűsítés irányába tett lépésekként foghatóak fel, bár a konkrét részletszabályozást, vagy annak hiányát elnézve már messze nem ilyen egyértelmű a kép. A magyar szabályzás kapcsán nehéz megjósolni mi következik: rövid távon talán még pontosítások sem várhatóak, ugyanakkor bizonyos kérdések esetében (az adatbázis-keresés biztosan ide tartozik) mindenképpen elkélne némi hivatalos iránymutatás, amely mind az adózók, mind az adóhatóság számára egyértelmű módon rögzíthetné a pontos játékszabályokat.

A szabályozásbeli könnyítések irányába tett lépések az ellenőrzési aktivitáson ugyanakkor nem érezhetők egyelőre: a transzferárazás továbbra is kedvelt ellenőrzési terület maradt, és egyre gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, ahol nem elég jól árazni egy tranzakciót, azt az adóhatóság elvárásainak megfelelően kell bemutatni is. Ha nemzetközi kitekintést teszünk, láthatjuk, hogy egyrészt az OECD egyértelműen és erőteljesen küzd az adóalapok védelméért sok más tagországgal együtt, ugyanakkor a korábbiakban más szervezetek a nyilvántartások egyszerűsítése irányába is elmozdultak. Az OECD törekvéseinek egyik várható eredménye pont a nyilvántartások adattartalmának újragondolása és kiegészítése lehet, de már figyelembe véve nemcsak azt, hogy mely tényezők, hogyan járulnak hozzá egy értéklánc eredményességéhez, hanem azt is, hogy az adófizetés ezzel mennyire összhangban történik.

Ezzel összefüggésben konkrét lépések nem várhatóak rövid távon, de a célok mindenképpen kedvezőek lehetnek hazai kontextusban, és akár egészen jelentős változásokat eredményezhetnek a nyilvántartások területén is.

Gódor Mihály, a KPMG szenior menedzsere

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat