Piroslap, végleges kiállítással

A német újságok címlapjai az utóbbi napokban a következő számokkal vannak tele: 44 év a Bayern Münchennél, több mint 27,2 millió euró adóhiány, 5,5 év ügyészi indítvány, 3,5 év letöltendő szabadságvesztés, 50 millió euró fizetési kötelezettség.

Igen, Uli Hoenessről beszélünk, akinek ügyében tegnap hozott elsőfokú döntést a német bíróság, és az ügyész még fellebbezhet súlyosbításért. Ami nagyon érdekes számunkra és sokak számára felfoghatatlan, hogy a legtöbb médium helyesli vagy éppen kevesli a 3,5 évet, Uli Hoeness pedig elfogadta az ítéletet, nem fellebbez, kész börtönbe menni!

A számokon túl, adó-tanácsadói szemszögből még egyszerűbb a képlet: aki hosszú éveken keresztül, jelentős jövedelemre tesz szert, arról tudatosan nem értesíti hazája adóhatóságát, és „elfelejti” befizetni az adóterheket, az bármilyen elismert személyiség lehet, akármilyen pozíciókat tölthet be, börtönbe kerül.

Ami miatt ez az ítélet nekem is fáj – azon túl, hogy szeretem a Bayern Münchent – az, hogy ez a fajta hozzáállás és szigor még nem fedezhető fel a magyar joggyakorlatban. Uli Hoeness esetében nem egy törvényi paragrafus értelmezése a vita tárgya, nem egy adott ügylet adójogi megítélése, hanem az, hogy tudatosan, éveken keresztül nem fizetett adót jelentős, svájci bankszámlákon keresztül bonyolított ügyletek után. Ha nagyon megerőltetem a memóriámat én sajnos nem tudok hasonló magyar esetet felhozni, olyat pedig, hogy valaki elfogadta volna az ítéletet, biztos nem.

Ha ilyen esetekben lennének magyar ítéletek, akár ismert személyekkel, celebritásokkal kapcsolatban, talán a magyar adómorál is megközelíthetné a németet, és nem lenne bocsánatos bűn adót csalni. Addig is marad a foci.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat