Újra a magyar bíróságoknál a kiskereskedelmi különadó ügye

A múlt héten ítélet született az úgynevezett Hervis-ügyben az Európai Bíróság előtt, melynek eredményeként akár az is elképzelhető, hogy visszajár a kiskereskedők által korábban fizetett összes különadó. A luxemburgi testület ennek egyetlen akadályát látja, mely kérdés tisztázását (részletes instrukciók mellett) visszautalta a magyar bíróságok hatáskörébe.

Ahogyan azt már tavaly szeptemberben is érezni lehetett, az Európai Bíróság most nem hallgatott a főtanácsnokra − aki nem tartotta a külföldi vállalkozásokra nézve diszkriminatívnak a kivetett különadót, ugyanakkor tiltott forgalmi adónak minősítette −, sőt egyetlen érvét sem lehet viszontlátni a most született ítéletben. A bíróság ítélete mégsem tekinthető az adózó (Hervis) teljes győzelmének, mivel az uniós jog sérelme feltételes módban került a döntésbe: a kiskeradó akkor sért közösségi jogot, ha az azt fizetők jelentős része áldozatául esett az adó egy aprónak tűnő, de igen jelentős “összeszámítási” szabályának.

Ezen kitétel szerint a csupán szerződéses (például franchise) alapon együttműködő CBA-üzletek (ahol az egyes boltok tulajdonosa más-más lehet) vállalkozásonként válhattak adóalannyá, így könnyen előfordulhatott, hogy egyáltalán nem fizettek adót. Ezzel szemben más kereskedelmi láncok, amelyek közös tulajdonossal rendelkeznek (így az ügyben érintett Hervis és a Spar is), együttes bevételük után, ezáltal a legmagasabb kulcs alkalmazása mellett adóztak. A törvény vitatott “összeszámítási” szabálya, valamint az adókulcsok erős progresszivitása együttesen tehát a Hervis olyan hátrányát eredményezte, ami közösségi jogot sérthet, állítja a luxemburgi testület.

Az Európai Bíróság tehát inkább a Hervisnek adott igazat, ám érveit − miszerint csupán az erős progresszivitás is elegendő a közösségi jogsérelemhez, amennyiben jellemzően a külföldről tulajdonolt boltok fizettek magasabb adóterhet − mégsem fogadta el maradéktalanul. A progresszivitás ebben az esetben csak az összeszámítási szabállyal együtt valósíthat meg tiltott diszkriminációt.

A Székesfehérvári Törvényszék tehát most arra a kérdésre fogja a választ keresni, hogy a legmagasabb adókulcsot alkalmazó, összeszámítással érintett adózók többsége külföldi csoporthoz tartozik-e vagy sem. Megerősítő válasz esetén az adó közösségi jogot sért, már “csak” azt kell a magyar bíróságoknak eldönteni, hogy a diszkrimináció hatásai mennyiben módosítják a kifogásolt magyar törvényt, ami egyben azt is meghatározza, hogy pontosan milyen körben és mekkora adó járhat adott esetben vissza. Utóbbi kérdés várhatóan megjárja majd a Kúriát is.

A cikk a Napi Gazdaság 2014. február 12-i számában jelent meg.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat