Fejfájást okozhat a konszolidált iparűzésiadóalap-megállapítás

A kormányzati adópolitika hosszú ideje ismert célja az adóadminisztráció egyszerűsítése, az adójog alkalmazásának könnyítése. Nem újdonság azonban, hogy ezen változtatások időnként a gyakorlatban szakmai kérdéseket vetnek fel. Tanulságos ilyen szempontból megvizsgálni a bolti kiskereskedelmi tevékenységet terhelő különadóból származó bevétel kiesésének pótlása céljából életre keltett, korábbihoz képest kedvezőtlenebb iparűzésiadóalap-csökkentési szabályokat.

A 15−30 százaléknál kisebb bruttó árréssel tevékenykedő, 500 millió forintnál nagyobb árbevételű iparűzésiadó-alanyok 2013. január 1-jétől extra iparűzésiadó-teherrel szembesülhettek: ettől az időponttól kezdve az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások együttes értékét annál kevésbé vonhatják le az adó alapjából, minél nagyobb a nettó árbevételük összege. Az intézkedés elsősorban a kereskedelmi és az energiaszolgáltató társaságokat érinti − szól a progresszív sávos levonási korlát bevezetésének jogalkotói indoklása. Ugyanakkor hátra is dőlhetnek mindazon adóalanyok, akiknél az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatás összértéke nem haladja meg a nettó árbevétel 70 százalékát − gondolhatnánk elsőre.

Az adóalanyok jó része a decemberi feltöltéskor szembesült először az új levonási szabályok átültetésének nehézségeivel. Jogalkalmazási szempontból azonban nem is a korlát kiszámításának szövevényes megfogalmazása jelentette az igazi fejfájást, hanem az a kiegészítő szabály, amelyet a jogalkotó az adózók leleményességétől tartva a kapcsolt vállalkozások konszolidálási kötelezettségére vonatkozóan fogalmazott meg.

Mindazon kapcsolt adóalanyoknak ugyanis, amelyek nettó árbevételének felét eléri az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatás értékének összege, először csoportszinten, összesítve kell az adóalapot megállapítaniuk, majd ezt kell visszaosztaniuk árbevételük arányában az egyes társaságokra. Az egymással szoros érdekeltségi viszonyban lévő vállalkozásoknál − mivel nekik bizonyos kivételekkel a számviteli törvény előírásaiból következően eleve konszolidált módon is elő kell állítaniuk a valós összképet biztosító számviteli kimutatásokat − rendelkezésre állhatnak az iparűzésiadó-kötelezettség összevont megállapításához szükséges csoportszintű adatok. Az iparűzési adóról szóló törvény által hivatkozott kapcsolt vállalkozás fogalma azonban a számviteli szempontból konszolidálandó körön jelentősen túlmutathat, elég csak az állami szektor gazdasági szereplőire gondolni.

Kérdéses, hogy utóbbiak − tekintve, hogy náluk semmilyen háttérjogszabály nem tisztázza a csoportszintű adóalap-számításhoz szükséges információk beszerzésének keretét − hogyan kerülhetnek birtokába mindazon adatoknak és nyilvántartásoknak, amelyek nélkül nem tudják a jelenleg hatályos jogszabálynak megfelelően megállapítani egyéni adóalapjukat. Az adózók oldalán felmerülő bizonytalanságok (és bírságkockázatok) mellett azonban megoldatlannak tűnik a bevallások adóhatósági revíziójának problematikája is. Kétséges lehet ugyanis, hogy egy adott csoporttagnál ellenőrzést végző önkormányzat az adózónál több információval rendelkezik az illetékességi területén kívül eső kapcsolt vállalkozások köréről (ideértve valamennyi állami tulajdonú céget) és tevékenységéről. A konszolidált iparűzésiadó-alap megállapításának pontosítása, részletszabályokkal való kiegészítése szükséges lesz a jövőben.

A cikk a Napi Gazdaság 2014. január 29-i számában jelent meg.

Amennyiben tetszett Önnek bejegyzésünk, ossza meg ismerőseivel:
Share on LinkedIn0Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on TwitterEmail this to someone

Fűzzön hozzá gondolatokat